Új épületek hőszigetelése cellulóz szigeteléssel
A mai korszerű épületek esetében célszerű a szigetelés tervezésénél is tájékozódni! Több szempontot is érdemes figyelembe venni a tervezés során:
· Hővezető képesség (a fűtésköltség alakulását befolyásolja)
· Hőfokcsillapító képesség (a nyári felmelegedést, illetve a hűtés költségét befolyásolja)
· Páraáteresztő képesség (azt mutatja meg, hogy „lélegző” rendszert jelent-e az adott hőszigetelés, a komfort érzetet befolyásolja)
· Környezetbarát anyag (jó lesz-e ebben az épületben élni?)
· Bekerülési költség, és fenntartási, üzemeltetési költség együtt (a hosszú távú gazdaságosságot befolyásolja)
A cellulóz szigetelés már közel egy évszázados múltra tekint vissza az Egyesült Államokban, Kanadában, és nagyon elterjedt Észak-Európában, illetve Nyugat-Európában is. Hazánkban mégis érdemes a tervező mérnökök figyelmét felhívni erre a természetes öko hőszigetelésre, mert ma Magyarországon még viszonylag kevesen ismerik, bár a felhasználók száma rohamosan nő!
Tetősík szigetelése cellulózszigeteléssel
Tetősík szigetelése alatt általában a szarufák közötti tér szigetelőanyaggal való kitöltését értjük. Ennek a kitöltésnek hézag-, hő híd-, és roskadás-mentesnek is kell lennie a hatékony szigetelőképesség érdekében. Akárcsak keskeny rések esetén is, mint a szálas szigeteléseknél a táblák találkozása, hő hidak keletkeznek, ahol a meleg „elillan”. Az összeroskadt hagyományos szigetelés pedig lecsúszik a tetősík aljába, így maga a tető szigetelés nélkül marad. Ennek sokszor az az oka, hogy pára került a szigetelésbe, kicsapódik az elemi szálakon vízcsepp formájában, megnő az anyag sűrűsége, és a saját súlyától összeesik. A cellulózszigetelő anyag páratechnikai hatékonysága kiemelkedő, amely megfelelő szerkezet esetén biztosítja az épület ideális klímáját. Akár 30 % nedvesség felvétel sem rontja hőszigetelő képességét.
A cellulózszigetelés a befújásos technológia miatt minden kis sarokba hézagmentesen kerül beépítésre, a teret teljesen kitölti, és mivel 2-3 bar nyomással kerül befújásra, összetömörödik annyira, hogy tovább már nem roskad.
A cellulóz szigetelés hézag-, hő híd-, és roskadás mentes, így valóban a legkorszerűbb hőszigetelések közé tartozik.
Födémek szigetelése cellulózszigeteléssel
A befújható szigetelőanyag: A zárófödémre a befújható szigetelőanyag használható, amennyiben nem akarunk járható felületet kialakítani a padláson. Főként a könnyűszerkezetes födémek esetében előnyös, hogy a viszonylag kis tömegű szigetelés, amit könnyen elbír az élére állított pallóváz, az összes vezetéket és szerelvényt befedi, hőhíd-, és roskadás mentesen. Az itt ajánlható minimális vastagság: 20 cm. Ezzel a szigetelési technológiával “lélegző” rétegrendet alakítunk ki, amely komfortos klímát biztosít, megakadályozza télen a falak, és különösen a hideg sarkok penészedését, nyáron pedig a lakótér túlzott felmelegedését.
Falak szigetelése cellulózszigeteléssel
A befújható cellulóz szigetelő anyag főként könnyűszerkezetes házak falaiba építhető be. Ezen kívül gerendaházak szigetelésénél is kiválóan alkalmazható, mivel az anyagok alap összetevője a cellulóz, mind a fa, mind a szigetelő anyag esetében.
A falak rétegrendjét is úgy kell összeállítani, hogy páradiffúzióra nyitott szerkezet maradjon. A befújható cellulózszigetelő anyaggal szigetelt falak nemcsak kitűnő hőszigetelő képességgel rendelkeznek, hanem kiemelkedő a hangszigetelési képességük is, a már említett „lélegző” tulajdonságuk mellett. A cellulóz szigetelőt nem csak hő technikai paraméterei különböztetik meg a szálas, szintetikus szigetelőanyagtól, hanem hanggátlása is, amely már 10 cm-es vastagságban több mint 50 Db.
A cellulóz szigetelés kizárja a nyári forróságot is, mivel hőfokcsillapító képessége közel nyolcszoros a hagyományos szálas, ásványi alapú szigetelő anyagokéhoz képest.
Statikusan semleges, így bármilyen szerkezetbe beépíthető. Minden építőanyagnál számít a bekerülési és beépítési költség, valamint néhol a tartósság is. A cellulóz beépítése során rés-és süllyedés biztos eredményt kapunk, továbbá vágási hulladékkal sem kell számolni. Ár-érték arányát tekintve versenyképes szintetikus versenytársaival.
A falak befújása esetén is igaz, hogy ez a technológia rendkívül gyors és hulladékmentes.
A hagyományos téglafalak is szigetelhetők befújható cellulózszigetelő anyaggal. Két réteg tégla közé, vagy a téglafalra kívülről felszerelt vázba fújható be a szigetelés. A szigetelés itt is rés- és hőhíd-mentes lesz, nem roskad össze és ugyanúgy érvényesül a kitűnő hő-, és hangszigetelő képessége, mint a könnyűszerkezetes házaknál. Ebben az esetben szükség van még a külső felületképzésre, ezáltal azonban a legkorszerűbb, átszellőztetett homlokzat jön létre, a legjobb hő technikai tulajdonságokkal.
Hőszigetelés felújítása régi épületekben befújásos technológiával
Régi épületek felújításánál a megfelelő hőszigetelés hiánya, illetve a meglévő hőszigetelés minősége és állapota szokott nehézséget okozni. A mai követelmények sokkal szigorúbbak, mint 15-20 évvel ezelőtt voltak.
A mai építőanyag piacon rendkívül sokféle anyaggal lehet találkozni, amelyek között nem is könnyű kiigazodni. Hogyan lehet egy régi épületből újat varázsolni, amelyik megfelel a mai korszerű elvárásoknak? Az egyik központi kérdés a hőszigetelés! A mai energiaárak mellett a jó minőségű hőszigetelés az egyik legjobb befektetésnek bizonyul. Ha hosszabb távon gondolkodunk, akkor nem csak a bekerülési költséget vesszük figyelembe a tervezésnél, hanem az épület fenntartási, üzemeltetési költségét is, nem beszélve a környezet védelmének a fontosságáról, a CO2 kibocsátás csökkentéséről.
A cellulózszigetelés védelmet nyújt a farontó bogarakkal és gombákkal szemben is, hiszen a hozzáadott bór sók a legősibb és leghatékonyabb favédőszerek, és távol tartják a rágcsálókat is az épülettől. Megvédi az épületeket a tűz pusztító erejével szemben is, 15 cm-es vastagságú cellulózos-fal több mint egy órás védelmet nyújt az épületnek.
A befújásos szigetelés kiválóan alkalmazható régi épületek felújításánál. A befújásos technológia lehetővé teszi akár lakott, beépített tetőtérben is a szigetelés cseréjét, anélkül, hogy ki kéne költözni a tetőtérből. A befújás miatt a lehető legkisebb piszokkal jár ez a szigetelési technológia. Mivel rendkívül hatékony, ezért a munka elvégzésének az időtartama is rövid, legtöbb esetben egy-két nap alatt elkészül a szigetelés befújása az előkészített terekbe.
Tetősík szigetelése befújásos technológiával
A befújásos technológia egyszerű, gyors és rendkívül hatékony módszer a régi épületek felújításánál is. A régi szigetelés eltávolítása viszont, a szerkezet megbontása nélkül, sokszor problémát jelent. A beépített tetőterek esetén az egyik lehetséges megoldás, a külső oldal megbontása. Így a régi szigetelést el lehet távolítani a szarufák közül, valamint a külső páraáteresztő és a belső párafékező fóliát szakszerűen be lehet szerelni. A két fólia réteg közé kerül azután a befújható szigetelő anyag. Ezt a befújást lehet a külső, a cserép felőli oldalról is végezni, így a lakóteret nem kell megbontani. Ennek az eljárásnak a beázás a veszélye.
A másik megoldási lehetőség, ha a beépített tetőtér felett elegendő hely van a megközelítéshez, ebből az irányból ki lehet szedni a régi szigetelést, majd utána következhet az új szigetelő anyag befújása. Azoknál a részeknél (rövidülő szarufáknál), ahol nem lehet felülről kihúzni a régi szigetelést, a belső burkolaton lehet „ablakokat” vágni, és azon keresztül kiszedni a régi szigetelést, és befújni az újat. Ez a megoldás leginkább akkor járható, ha a belső burkolat gipszkarton, mert azt tökéletesen vissza lehet javítani. A lambéria burkolatot általában cserélni kell.
Amennyiben a régi épületet olyan mértékben újítják fel, hogy a tetőszerkezetet is cserélik, akkor az új épületekre vonatkozó szempontok érvényesek.
A régi épületek felújításánál a következő előnyei vannak még a cellulózszigetelő anyag alkalmazásának:
A cellulóz rostokhoz kevert bór só (bórax, vagyis nátrium-borát) az egyik alap összetevője a favédő szereknek is, tehát a régi fa szerkezeteket konzerválja az újonnan bekerült cellulóz alapú szigetelő anyag.
A cellulóz szigetelés megvédi az épületet a tűz pusztító erejével szemben is, 15 cm vastagságú szigetelés több mint egy órás védelmet nyújt az épületnek.
A befújható cellulózszigetelő anyag kitűnően alkalmazható a régi épületek felújításánál, sok esetben a szerkezet megbontása nélkül is!
Födémek szigetelése befújásos technológiával
Régi épületek esetében is van lehetőség a födémszerkezetek utólagos hőszigetelésére.
Leggyakrabban három lehetőség közül választhatunk:
· Nincs szükség járható felületre a zárófödémen. Ebben az esetben nyílt befújással lehet szigetelni a födémet minimum 15cm vastagságban.
· Járható felületű padlástérre van szükség.
Ilyenkor egy fogadó szerkezetet kell kialakítani a szigetelés számára, amibe a szigetelés kerül, melyet felülről lehet beborítani valamilyen járható felületű anyaggal (pl. OSB lap, deszkázat stb.).
· A borított-gerendás födémet lehet a leghatékonyabban szigetelni utólag a cellulózszigetelő anyaggal, befújásos technológiával. Ez a födém szerkezet olyan födémgerendákból áll, amik alul-felül be vannak borítva deszkával. Alulról stukatúr nád és vakolat található, felülről pedig a deszkázaton valamilyen tapasztás (pl. agyag, salak, föld stb.). A gerenda vastagságának megfelelően pedig belül egy lyukas, üreges réteg található. A befújásos technológiával ebbe az üregbe lehet befújni a hőszigetelő anyagot, úgy, hogy a felső, tapasztott réteget sem kell leszedni, mivel a 10 cm átmérőjű lyukakon történik a befújás. Mivel az épületeken a hő veszteség kb. 60%-a a födémen keletkezik. Ha a felújítás a tetőtér beépítését is magában foglalja, akkor ez a fajta födém szigetelés jelentős hangszigetelést is jelent, mind a léghangok, mind a koppanó-test hangok ellen. A munka menete rövid időt vesz igénybe, a födémbe fúrt 10 cm átmérőjű lyukakon kívül nem kell megbontani a szerkezetet. Itt is figyelemre méltó előny, hogy a cellulózszigetelő anyagnak a bórax tartalma konzerválja a vele érintkező fa szerkezetet, megvédve azt a rovaroktól, kártevőktől és a rágcsálóktól egyaránt.
Amennyiben nem kell járható felültet képezni a padláson, a nyílt befújással, minimum 15 cm vastagságban befújt szigetelő réteg biztosítja a megfelelő hő-, és hang-szigetelést.
Falak, homlokzatok szigetelése befújásos technológiával
Régi épületek falainak szigetelésénél a szellőzés, a páraáteresztés fontos szempont. Amennyiben esetleg kő is van a falban, nemcsak tégla, akkor különösen lényeges, hogy a falakat ne zárjuk be olyan anyagokkal, amik nem eresztik át a párát, nem szellőznek. A szokásos szintetikus homlokzat szigetelő anyagok közül a legtöbb nem ereszti át a nedvességet, hanem bezárja azt a fal és a szigetelő réteg közé.
A befújható cellulózszigetelő anyag kitűnően “lélegzik”(μ1), nem zárja be a nedvességet.
A falakra egy fogadó szerkezetet kell felszerelni, ami lehet például függőleges pallóváz, vagy egyéb alkalmas szerkezet.
Erre kerül kívülre egy fólia réteg, ami mögé lehet befújni a szigetelő anyagot. A homlokzati paneleket (pl. gipszrost, OSB, stb.) egy lécváz hordozza, ami a homlokzat átszellőzését is biztosítja. A mai legkorszerűbb homlokzatok az átszellőztetett homlokzatok, ami nemcsak a fal átszellőzését biztosítja.
Ezeknek a szigetelt homlokzatoknak a külső megjelenése tetszés szerint választható, lehet festeni, színezni, vékony vakolattal borítani, faburkolattal ellátni, akár kő-, vagy téglaburkolat is szerelhető rá. A falak utólagos hőszigetelési vastagsága 10 cm-től egészen 30 cm-ig lehetséges.
A természetes cellulóz alapú hőszigetelés előnyei
A cellulóz alapú, befújható szigetelőanyag számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek a környezetvédelmi szempontok mellett lehetővé teszik az energiaköltségek csökkentését szolgáló hatékony szigetelést. Az újságpapírból nyert befújható szigetelőanyag fő jellemzője az, hogy mind télen, mind pedig nyáron optimálisan szigetel, ennek köszönhetően jelentős mértékben csökkenti télen a fűtéssel, nyáron pedig a légkondicionáló használatával járó energiaköltségeket. A természetes öko hőszigetelő anyagot több mint 12 európai országban használják folyamatosan különböző építési projektekben, és napról napra növekszik azon
építtetők száma, akik meg vannak győződve a szigetelőrendszer előnyeiről.
· Hőszigetelő, hőtároló képesség: A szigetelőanyag kiemelkedő hőszigetelési tulajdonságokkal bír. A szintetikus szigetelésekhez képest sokszoros hőtárolási képessége van.
· Védelmet biztosít a farontó bogarakkal és gombákkal szemben, hiszen a hozzáadott bór sók a legősibb és hatékonyabb favédőszerek. Távol tartják a rágcsálókat is az épülettől.
· Megvédi az épületeket, 15 cm-es vastagságú falazat több mint egy órás védelmet nyújt az épületnek
· A magas hőmérsékletű (nyári) hő védelem bizonyságát támasztja alá az a kísérlet, amiben a közel 1000 fokos kemence-hőmérséklet ellenére a fal külső hőmérséklete egy óra elteltével mindössze 24 fokot emelkedett.
· Hanggátlás: Nem csak hő technikai paraméterei különböztetik meg a szintetikus szigetelőanyagtól, hanem hanggátlása is, amely már 10 cm-es vastagságban több mint 50 Db.
· Páratechnikai sajátossága sem elhanyagolható, amely megfelelő szerkezet esetén biztosítja az épület ideális klímáját. Akár 30 % nedvesség felvétel sem rontja hőszigetelő képességét.
· Statikusan semleges, így bármilyen szerkezetbe beépíthető.
· Beépítése: rés- és süllyedés biztos, hő híd-, és hulladékmentes (nincs vágási hulladék), gyors, hatékony Időtálló: a szigetelőanyag várható hasznos élettartama 50 év
· Energiatakarékos az előállítása, nem terheli meg a környezetet.
· Rendelkezik, folyamatos gyártási ellenőrzés mellett készül.
Drasztikus fűtésköltség csökkentés
Az energiaárak növekedésével együtt a szigetelési technológiák is nagyon gyors ütemben fejlődtek az elmúlt húsz évben. Egy húszéves épület még nem számít különösebben réginek, mégis valószínű, hogy a szigetelése felújításra szorul, mert a mai igények sokkal magasabbak, mint az akkoriak voltak. Ez vonatkozik mind a felhasznált anyagokra és rétegrendekre, mind pedig a kivitelezés gondosságára. Húsz évvel ezelőtt még nem volt „lélegző fólia” a cserép alá, ami lehetővé teszi a teljes szarufa magasság szigetelését, új épületek tetőterébe is sokszor csak 10cm ásványi gyapot szigetelést terveztek. Egy ilyen idős tető megbontásánál teljesen szokványos, hogy a meglévő szigetelés is lecsúszott a tetősík aljába, vagy, hogy a kártevők, rágcsálók megrongálták, szétrágták a szigetelő anyagot, ezzel gyakorlatilag megszüntetve a szigetelő képességét.
A viszonylag új, tehát tíz évnél, fiatalabb épületeknél a szigetelés már általában vastagabb, de a pontatlan szerelés miatti hő hidakat, a nedvesség hatására összeroskadt szigetelő anyagot és a kártevők nyomait ezeknél a szerkezeteknél is gyakran fel lehet fedezni. A gyapot tábla vagy paplan fektetésénél szintén problémát jelent a táblák, paplanok találkozása, ami gyakran képez hő hidat, lecsökkentve a szigetelés hatékonyságát. A másik nehézség, hogy egyre több kábel, vezeték, beépített lámpa tagolja a zárófödémek felületét, amik így nehezen szigetelhetők a hagyományos gyapot szigetelő anyagokkal.
A cellulóz szigetelés intelligens megoldást jelent ezekre a problémákra. Az anyagban található savanyú só (bórax, vagyis nátrium-borát) miatt nem mennek bele a kártevők, rágcsálók. A befújásos technológia miatt megszűnik a hő híd a szerkezetben, nem roskad
össze, nincs tábla találkozás. A cellulózrost alapú szigetelő anyag higroszkopikus anyag, vagyis fel tudja venni, és le tudja adni a levegő páratartalmát, anélkül, hogy csökkenne a szigetelőképessége, vagy egyéb károsodás érné, így a nedvesség sem árt ennek az anyagnak.
Az Egyesült Államokban, a Denver Egyetemen végeztek egy kísérletet, amelyben két azonos könnyűszerkezetes házat különböző anyagokkal szigeteltek: az egyiket ásványgyapottal, a másikat pedig cellulózszigeteléssel. Három hétig mérték a fűtéshez felhasznált energia mennyiségét, és meglepő eredményt kaptak!
A cellulózzal szigetelt ház 26,4%-kal kevesebb energiát „fogyasztott”, mint az ásványgyapottal szigetelt, az előzővel teljesen megegyező szerkezetű ház.
Európában ma már eléggé elterjedt szigetelési módszer a befújásos szigetelés a Skandináv országokban a szigetelőanyag piac mintegy 70%-át teszi ki, ugyanis a kiváló szigetelő-, és hőfokcsillapító képessége mellett, sokféle felhasználást tesz lehetővé. Új és régi épületeknél egyaránt használható, a nyaralótól a középületeken keresztül egészen az ipari csarnok méretű épületekig.
Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy egy közepesen precízen, hagyományos ásványgyapot szigeteléssel készült épülethez képest egy cellulóz alapú öko hőszigeteléssel, befújásos technológiával szigetelt épület akár 30-40%-al alacsonyabb fenntartási költséggel üzemeltethető.
Öko hőszigetelés története
A cellulóz szigetelő anyagokat már nagyon régen használják épületek szigetelésére. Ezek közé tartoznak: a gyapot, a szalma, a fűrészpor, a kender, a kukoricacsuhé, és a papír.
A modern cellulózszigetelés újrahasznosított újságpapírból készül, amit válogatnak, aprítanak, portalanítanak és bórax-szal (nátrium-borát) keverik össze, aminek kettős hatása van, egyrészt égés-gátló anyag, másrészt konzerválja a szigetelőanyagot, megvédi a penésztől, és a rovaroktól, kisállatoktól.
Az Amerikai Egyesült Államokban már 1917-ben megkezdődött ennek a szigetelőanyagnak a története, azonban az ipari méretű felhasználása az 50-es években terjedt el. Az 1973-74-es olajválság következményeként a szigetelőanyagok iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt, és a fő kérdés az volt, „Hogyan lehet minél nagyobb költséget megtakarítani az épületek fűtése és üzemeltetése kapcsán?”. Ez a kérdés ma is időszerű!
1977-ben, egy különösen kemény tél után az USA-ban született egy olyan törvény, hogy aki szigeteli a házát, az adókedvezményre jogosult.
Ennek következtében robbanásszerűen megnőtt az igény a cellulózszigetelésre. Míg 1976-ban nagyjából 100 cég foglalkozott cellulóz-szigetelőanyag gyártásával, összesen 125 telephelyen, addig 1978-ban már több, mint 350 cég, több mint 500 telephelyen gyártott ilyen anyagot.
A cellulóz szigetelőanyag népszerűségének oka abban rejlett, hogy viszonylag olcsó volt és kitűnően lehetett vele dolgozni az utólagos szigeteléseknél a befújásos technológia miatt. 1978-ban a szövetségi kormány törvényben rögzítette a cellulóz szigetelőanyaggal szemben támasztott műszaki követelményeket. Összesen négy termékjellemzőt határoztak meg: beépítési sűrűség, korrózió gátló képesség, minimális égésgátló adalékanyag mennyisége, és parázsló-égési képesség. Ezen kívül rögzítették még az úgynevezett R-értéket (thermikus ellenállás), ami a nálunk használt U-érték (hő átbocsátási tényező) reciproka. Ezzel tiszta helyzetet teremtettek a cellulóz szigetelőanyag-gyártók között, egységesítve azokat a tulajdonságokat, amiket minden gyártónak teljesítenie kell a gyártási eljárás során. Ennek a szabályozásnak a hatására lecsökkent a gyártók létszáma, viszont egységesebb, és jobb lett a cellulóz szigetelőanyag minősége.
1985-ben a Szövetségi Fogyasztóvédelmi Szervezet azzal a kéréssel fordult a Kongresszushoz, hogy vonja vissza a tűzállósági értékre vonatkozó határértéket, és további kutatás után
rögzítse azt ismét, ugyanis az ásványgyapot gyártó cégek erős lobbi tevékenységének köszönhetően, olyan tűzállósági határértékeket vezettek be, amit a cellulóz szigetelőanyag szerintük nem tudott teljesíteni. Ezek a mérési eredmények azonban nem tudományos, és független kutatásokon alapultak, félrevezetőek és hamisak voltak.
Azóta a cellulóz szigetelőanyag iránti igény ismét megnőtt az Egyesült Államokban. Ennek a növekedésnek az egyik oka, hogy a legújabb kutatások szerint a cellulózszigetelés az üveggyapotnál jobban megvédi a az épületeket a tűz romboló erejével szemben, azáltal, hogy nem engedi az égéshez szükséges oxigént a szerkezeti tartó elemek közelébe. A másik lényeges szempont, ami miatt növekvő érdeklődés tapasztalható ismét a cellulóz szigeteléssel kapcsolatban, az a környezetbarát építészet térnyerése. A cellulóz szigetelőanyag rendelkezik ugyanis a legmagasabb újrahasznosított-anyag tartalommal az összes szigetelőanyag között, és a gyártásához pedig a legkevesebb energiára van szükség, szemben az üveggyapottal, és más kohóban előállított ásványi szigetelőgyapotokkal.
Tehát a cellulóz hőszigetelés, ma is a legmodernebb szigetelőanyagok közé tartozik, mind műszaki paramétereit, mind környezetbarát jellegét tekintve!
Környezetbarát
Cellulóz, mint természetes alapanyag
A cellulóz a földön előforduló leggyakoribb szerves anyag, mert a növények vázanyagának nagy része cellulóz: a fa 40%-a, a gyapot 50%-a, a len és a kender 80%-a. A vatta és a papír szinte 100%-ban cellulózmolekulákból áll.
Válogatott, újrahasznosított újságpapír
A hőszigetelő anyagot lakk-mentes, kezeletlen újrahasznosított újságpapírból állítják elő. A cellulóz szigetelő anyag rendelkezik a legmagasabb újrahasznosított anyag tartalommal (90%) a ma forgalomban lévő szigetelő anyagok közül. Az újságpapír először a tisztító kabinba kerül, ahol megtisztítják az idegen anyagoktól és csírátlanítják. A fémeket, például a gémkapcsokat elektromágnessel távolítják el. A mai nyomdatechnika már több mint 20 éve egyáltalán nem használ sem ólmot, sem ólom-tartalmú festékeket, tehát nem tartalmaz ólmot!
Adalékanyag: bórax (nátrium-borát)
Az őrlőmalomban a speciális eljárásnak köszönhetően a cellulózrostok vattához hasonlóvá válnak. Tűzvédelmi megfontolásokból és, hogy a faanyag védve legyen a rágcsálóktól és a rovaroktól, a bór sóját adják hozzá. Ezt a természetes ásványi anyagot elsősorban sivatagos területekről nyerik és önmagában nem mérgezőbb, mint a konyhasó, 90 százaléknyi újságpapírból és 10 százaléknyi veszélytelen bór-sóból készül.
Gyártási energia-igény:
A cellulóz alapú szigetelőanyag gyártási, előállítási energia-igénye lényegesen alacsonyabb, mint a többi, jelenleg használt szigetelő anyagé. Az alacsony energia-igény csökkenti a gyártás során kibocsátott CO2 mennyiségét, ami ma az Európai Unió energiaprogramjának a fő célja. Ezért az öko-hőszigetelő anyagról elmondhatjuk, hogy nem csak a felhasználó számára környezetbarát anyag, hanem az ipari termelésben is egy nagyon alacsony környezeti terheléssel gyártható, korszerű szigetelő anyag!
Szigetelő anyag megnevezése
Gyártási, előállítási energia-igény [KWh/m³]
Cellulóz alapú, öko-hőszigetelő anyag
5
Kőzetgyapot
600
Üveggyapot
550
Polisztirol
650
Felhasználás, beépítés:
A beépítés során a cellulóz alapú öko hőszigetelés
· – nem szúr, nem okoz semmiféle irritációt bőrkontaktus esetén,
· – nincsenek toxikus kipárolgásai,
· – mentes a káros anyag dúsulástól.
Mi történik bontás után?
A kibontott öko-hőszigetelés újra felhasználható, vagy komposztálható, nem igényli, hogy veszélyes hulladékként kezeljék, mint az ásványi gyapot szigetelő anyagokat.
Egészséges
Komfortos klíma
Alapvető cél, hogy egy épület optimális hőszigetelése kellemes klímát teremtsen, az épületben lévő emberek hőérzete komfortos legyen. Erre a külső épületszerkezetek jó hőszigetelő képességén kívül más tényezőknek is döntő befolyásuk van. Ilyenek a térelhatároló szerkezetek felületének hőmérséklete (amelyek közvetlenül az U-értékkel állnak kapcsolatban), a helység levegőjének páratartalma, a légmozgás sebessége, az aktivitás foka, de még az ember ruházata is.
Egy épületben nemcsak a téli hónapokat kell figyelembe venni. A nyári hónapokban a besugárzó napenergia okozta túlzott felmelegedésből adódhat kellemetlen klíma. Ahhoz, hogy ez ne alakulhasson ki, az épületszerkezetekbe megfelelően méretezett hőtároló tömeget szükséges elhelyezni.
Egy hőszigetelő anyagnak teljesítenie kell a következő követelményeket: az alacsony hővezetést a téli hőszigeteléshez és a hő-átbocsátás lassítása, valamint alacsony hőmérséklet vezetési tényező a nyári hőszigeteléshez, mindkét igényt különösen magas szinten elégíti ki, télen nagyon jól hő szigetel, nyáron pedig segít az épületben elviselhető szinten tartani a hőmérsékletet.
Az öko-hőszigetelés képes arra, hogy kellemes klímát teremtsen otthonában!
Télen jó meleg, nyáron hűvös!
Győzelem a penész felett
Penészedés akkor alakul ki egy épületben leggyakrabban, ha nem megfelelő a külső épületszerkezet szigetelése, így a külső épületelemek belső felületének hőmérséklete nem éri
el a belső levegő határhőmérsékletét és kondenzvíz csapódik ki a felületen. Ez ad lehetőséget a levegőben állandóan jelenlévő penészgomba spóráinak a megtelepedésére.
A felületi páralecsapódás megakadályozásához elegendő a külső épületelemek megfelelő hőszigetelése, ezáltal a lecsapódó kondenzvíz eltüntethető, és a penészedés megakadályozható!
Elemi szálak, vegyi anyagok
Az ásványi gyapotokkal ellentétben a cellulóz alapú öko-hőszigetelés nem tartalmaz olyan elemi szálakat, amelyek a tüdőbe kerülve azt károsíthatják. Az egyik piacvezető üveggyapot gyártó cég legújabb kampányában azt reklámozza, hogy az új generációs szigetelőanyaga már nem tartalmaz formaldehidet, fenolt és akrylt! Akkor mi a helyzet az eddigiekkel?
A cellulóz szigetelés nem tartalmaz semmiféle egészségre káros anyagot, vagy adalékot.
Az öko-hőszigetelés környezetbarát, egészséges anyag, ami biztonságot jelent mind a megrendelő, mind a kivitelező számára.
Gazdaságos hőszigetelés
Idő és költség takarékos
A befújásos cellulóz hőszigetelés kivitelezése nagyon hatékony, idő-, és így költség takarékos is. A helyszínre szállított szigetelőanyagot a speciális befújó géppel, flexibilis csövön keresztül juttatjuk az erre előkészített térbe. A helyszínen tehát nincs manuális anyagmozgatás, nem kell felhordani a padlásra a szigetelő anyagot. Egy átlagos méretű családi ház tetejének komplett szigetelése általában belefér egy munkanapba.
Hulladékmentes
Mivel nincs szabás, ezért nincs szabási hulladék sem. A befújásos technológiának köszönhetően a helyszínen egyáltalán nem képződik szigetelő anyag hulladék, tehát nem kell hulladékot vásárolnia, majd azt elszállíttatnia.
Többféle szigetelési feladathoz ugyanaz az anyag
Különféle szigetelési feladatokhoz ugyanazt az anyagot használhatjuk. Nem kell többféle üzletből beszerezni a különböző anyagokat, minden egyes beszerzésnél kifizetve a szállítási költséget. A öko-hőszigetelő anyag egyaránt alkalmas falak, zárófödémek és tetőszerkezetek szigetelésére, vagy akár utólagos szigetelésére is.
Befújásos szigetelés, csúcstechnológia a szigetelések területén.
Befújásos technológia:
A cellulóz hőszigetelő anyagot legtöbb esetben befújásos technológiával juttatjuk az erre előkészített térbe, vagy helyre. Ez a technológia azt jelenti, hogy egy speciális befújó gépbe adagoljuk az anyagot, amely fellazítja, majd egy ventilátor segítségével egy hajlékony csövön keresztül, néhány bar nyomással a megfelelő helyre fújja a cellulóz szigetelő anyagot. A beépített szigetelés sűrűsége az adott szerkezet, a beállított nyomás és az adagolt anyagmennyiség függvényeként alakul ki.
Hézag mentes kitöltés
A befújásos technológiának köszönhetően a cellulóz szigetelő anyag olyan, nehezen hozzáférhető helyekre is résmentesen bejuttatható, ahová a hagyományos szigetelő anyagot egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán, és bizonytalan eredménnyel lehet behelyezni. Ez azt is jelenti, hogy a befújásos technológia nagyobb mértékben támaszkodik a a gépi technológia precizitására, mint a hagyományos, szálas szigetelések kézi beépítése.
Ülepedés biztosság
A befújásos technológia további előnye, hogy az eredmény egy ülepedés biztos szigetelés lesz. A befújás során, a nyomás hatására az anyagban lévő cellulóz rostok összefilceződnek, és utána már nem ülepedik tovább a szigetelő anyag. Ez az egyik oka annak, hogy ez a szigetelés típus igazán időt álló, nem kell attól tartani, hogy „lecsúszik” a tetősíkban, vagy összeroskad a falban, födémen.
Hőhíd-mentes szerkezet
A befújásos cellulóz szigetelésnél nincsenek tábla-, vagy paplan találkozások, keskeny kis rések, amik hő-hidat alakítanak ki a szerkezetben, és ezzel nagy hő veszteséget okoznak. A cellulóz öko-hőszigetelés egybefüggő réteget alkot, hőhíd-mentes szigetelés alakítható ki vele. Ez az egyik legfőbb előnye, ami alapján biztosan állíthatjuk, hogy ez ma csúcstechnológia a szigetelések területén.
Légtömörség
A szakszerűen elkészített befújásos szigetelés nagymértékben lecsökkenti a légáramlást a szigetelésen keresztül. Ez főleg a beépített tetőterek esetében fontos, és a könnyűszerkezetes épületek falainál. A megfelelő sűrűségű szigetelés réteg megakadályozza a levegő átáramlását. Ez azért nagyon fontos, mert az ide vonatkozó mérések azt mutatják, hogy egy nem megfelelően szigetelt tetőtérben 40km/h szélsebesség esetén egy óra alatt a helységekben négyszer cserélődik ki a levegő, így gyakorlatilag kifűthetetlenek az ilyen tetőterek.
Hatékonyság
A befújásos technológia valóban nagyon hatékony. A munkafolyamat a legtöbb esetben manuális anyagmozgatás nélkül zajlik, a teherautóról közvetlenül a befújó gépbe kerül a cellulóz alapú szigetelő anyag, így lecsökken a kivitelezésre fordított idő. Különösen nagy előny ez, ha nagyobb magasságban kell szigetelni. Az általunk használt gép 30 méter magasságba tudja feljuttatni a szigetelő anyagot.
Régi épületek felújítása
Régi épületek felújításánál nagy előny, ha nem kell szétbontani az egész szigetelendő szerkezetet. Tetőterek szigetelésének a felújításánál sokszor ki sem kell költözni a tetőtéri szobákból, mert vagy a tető külső oldala felől, vagy néhány darab, 10 cm átmérőjű lyukon keresztül be lehet juttatni a helyére a cellulóz szigetelést.
A cellulóz alapú hőszigetelés előnyös tulajdonságai a befújásos technológiával párosítva valóban csúcstechnológia a szigetelések területén!
Öko-hőszigetelés költsége, ár-érték aránya, megtérülése
Amikor az árról, mint nagyon fontos tényezőről van szó, akkor érdemes több szempontot is figyelembe venni a jó döntéshez. Közismert mondás: „Az alacsony ár feletti öröm sokkal rövidebb ideig tart, mint a gyenge minőség miatt érzett bosszúság.”. Ha hosszú távon gondolkodunk, akkor az alábbi szempontokat érdemes mérlegelni a megfelelő hőszigetelő rendszer kiválasztásakor:
1. Az öko-hőszigetelés költsége:
1. Bekerülési költségtényezők:
1. Beszerzés költsége: az interneten való tájékozódáson túl, ide tartozik az üzletek, építőanyag telepek felkeresése, a különféle anyagok megtalálása, egyszóval az „utánajárás”. A cellulóz esetében ez a költség minimális, ugyanis minden feladathoz ugyanaz az anyag használható, legyen az tetőtér-, födém-, vagy homlokzat-szigetelési feladat.
2. Szállítás, raktározás költsége: ha megtaláltuk a megfelelő anyagot, akkor gondoskodni kell a helyszínre szállításról, és ott a raktározásról, amihez megfelelő hely kell (lehetőleg fedett hely legyen, ne tűnjön el, ne akadályozza a munkafolyamatokat, stb.). A cellulóz hőszigetelés esetében ez a költség szintén minimális, hiszen az adott munkanapon felhasználandó anyagot visszük csak oda teherautóval, a szállítás költsége benne foglaltatik az anyag bedolgozott árában, és nincs szükség raktározásra, illetve külön szállításra.
3. Beépítés költsége: a befújásos szigetelés egy nagyon hatékony és gyors technológia, úgy, hogy a gyorsaság nem megy a minőség rovására. Ennek az egyik oka, hogy a helyszínen gyakorlatilag nincs manuális anyagmozgatás, a másik pedig, hogy a befújás miatt nem kell a szigetelő anyagot mérni, rajzolni, vágni, tömködni, hanem csak fújni. Az eredmény süllyedés-, rés-, és hőhíd-mentes, „éppen oda készített”, korszerű hőszigetelés lesz. A cellulóz hőszigetelés esetén a kivitelezési idő nagyon lecsökken, így takarít meg költséget a megrendelő és a kivitelező is.
4. Hulladék kezelése: ennél a szigetelési technológiánál gyakorlatilag nem keletkezik hulladék, így nem kell gondoskodni annak tárolásáról, elszállításáról sem, így takarékoskodva a költségekkel.
2. Fenntartási, üzemeltetési költségtényezők:
1. Fűtési költség: az egyik legjelentősebb fenntartási költsége egy épületnek a fűtés költsége. Ha egy jól kivitelezett, szálas szigeteléssel szigetelt épületnek a fűtési költsége 25%-al magasabb, mint egy ugyanilyen, de cellulózzal szigetelt épületé, akkor bátran mondhatjuk, hogy egy régi, vagy hanyagul elkészített szigeteléshez képest a befújásos cellulózszigetelés akár 40-50%-al alacsonyabb fűtési költséget eredményez.
2. Hűtési költség: egy celsius fok hűtéshez kétszer annyi energia szükséges, mint egy celsius fok fűtéshez. Ha egy tetőtérbe nem kell klíma berendezés, mert cellulózzal szigetelve a nyári hőségben sem forrósodik át, és élhető marad a tetőtér, akkor megtakarítható a hűtés teljes költsége is.
3. Javítási költség: az számít gazdaságosabb szigetelésnek, aminek a javításával, karbantartásával kevesebbet, illetve ritkábban kell foglalkozni, kevesebbet kell költeni rá. A cellulóz szigetelés nem csúszik le a tetőben, nem roskad össze a födémen, nem árt neki a pára, nem nyomják és piszkítják össze a kisállatok,
kártevők.
2. Az öko-hőszigetelés ár-érték aránya:
A fenti költségtényezők figyelembevételével kijelenthetjük, hogy az öko hőszigetelés ár-érték aránya igazán versenyképes, a hagyományos szálas szigetelő anyagok ár-érték arányával összehasonlítva! Hosszútávon az öko hőszigetelő rendszer takarékos megoldásnak bizonyul.
Gyakran feltett kérdések
Tűz esetén hogyan viselkedik a cellulóz szigetelő anyag?
A cellulóz szigetelés megvédi az épületeket a tűz pusztító erejével szemben, 15 cm-es vastagságú falazat több mint egy órás védelmet nyújt az épületnek. A cellulóz szigetelés nem éghető, de izzik. Ha tűz keletkezik, és a szigetelés felülete ki van téve a lángoknak, a fához hasonlóan megüszkösödik. Ez a réteg védi a tűz gyors terjedését. Pozitív szerepük van benne a bór sóknak, amelyek kristályokban lekötött vizet is tartalmaznak. Ez a víz a szigetelés átmelegedése esetén felszabadul és hűtésként hat. A bórax a keletkező tűznél üvegszerű réteget képez, mely a tűz továbbterjedését megfékezi és lelassítja az égést.
Megkeményedik-e a cellulóz szigetelés? Járható lesz-e a padlás nyílt befújás esetén?
A cellulóz szigetelés nem keményedik meg, mert nem tartalmaz kötőanyagot. A cellulózrostok a befújásnál összefilceződnek, utána már nem szállnak a levegőben, de nem lesz járható a felülete. A szigetelés paplanszerű réteget alkot, amiben sok levegő található, ezért rendkívül jól szigetel.
Belemennek-e a kisállatok, rovarok a szigetelő anyagba?
Nem, a cellulóz alapú szigetelő anyagba nem mennek bele. A bóraxot (Nártium borát), bár az emberre teljesen veszélytelen ásványi só, a kisállatok és a rovarok nem szeretik, ezért sem meg nem eszik, sem bele nem mennek, ellentétben a hagyományos szálas szigetelésekkel, amelyekben kifejezetten jól érzik magukat.
A nedvesség hatására nem veszíti el a szigetelő képességét a cellulóz szigetelő anyag?
Nem, mivel a cellulóz szigetelő anyag higroszkópos anyag, fel tudja venni és le tudja adni a levegő páratartalmát, anélkül hogy a szigetelőképessége lecsökkenne.
Akár 30 % nedvesség felvétel sem rontja hőszigetelő képességét.
Mennyire jó a hangszigetelő képessége a cellulóz szigetelő anyagnak?
A cellulóz szigetelő anyagnak kiemelkedően jó a hangszigetelő képessége, már 10 cm-es vastagságban is több mint 50 Db.
Milyen a cellulóz szigetelő anyag állaga?
Viszonylag puha, morzsolható, pehelyszerű anyag, ami nem keményedik meg, sok levegőt tartalmaz, ezért kitűnően szigetel. A befújt anyag megtartja alakját.
Mekkora a legkisebb befújható vastagság?
Zárófödémre nyílt befújással a legkisebb vastagság 15cm.
Tetősíkba a teljes magasság a két határoló réteg között, általában a szarufa magassága a legkisebb befújható vastagság.
Falba a legkisebb befújható vastagság 10cm.
Mennyire időtálló a cellulóz szigetelés?
Az öko őszigetelő anyagra a gyártó 50 év garanciát ad. Az anyagban lévő bórax miatt ez az anyag nem penészedik, nem rothad, nem árt neki a pára, nem mennek bele a kisállatok, kártevők, így valóban időtálló anyag, amivel lehet hosszú távra tervezni.
Befújásos szigeteléssel szigetelt tetősíkba be lehet-e utólag építeni tetősík-ablakot?
Igen, be lehet építeni utólag tetősík-ablakot, a szigetelés nem fog „kifolyni”, hanem ki lehet szedni az ablak helyéről. Az ablak beszerelését bízza szakemberre, aki szakszerűen be tudja építeni azt.
Hőszigetelési tanácsok
Az alábbi tanácsokat azoknak szánjuk, akik nem képzett szakemberek az építőipar területén! Aki ugyanis elkezd építkezni, felújítani és történetesen nem építész, az rengeteg új információval, fogalommal fog találkozni, amivel azelőtt sohasem találkozott. Nem is olyan könnyű eligazodni a különböző anyagok, tulajdonságok és műszaki paraméterek között! A kiigazodást sokszor a kivitelező szakemberek sem könnyítik meg, van olyan eset, hogy két szakember, két homlokegyenest ellenkező tanácsot, vagy eligazítást ad. Hogyan lehet akkor mégis pontos információkat beszerezni, és hosszú távú, jó döntést hozni? A szigeteléssel kapcsolatban először is hasznos néhány épületfizikai fogalmat áttekinteni!
Hővezetési tényező
A hővezetési tényező egy anyag, állandó, fizikai jellemzője, amely jellemzi az adott anyagra vonatkozó hőáramlási viszonyokat. Jele: λ, mértékegysége [W/mK]
A hővezetési tényező azt a hőmennyiséget adja meg, amely az adott anyag egységnyi keresztmetszetén, egységnyi hőmérséklet-különbség hatására, egységnyi idő alatt áthalad.
Minél kisebb a hővezetési tényező, annál jobban szigetel az adott anyag. Ez a tulajdonság télen fontos, amikor a külső hideg ellen kell megvédeni az épületben lévő belső meleget!
A cellulóz hőszigetelő anyag hővezetési tényezője alacsony érték, így nagyon jó a hőszigetelő képessége a téli hideg ellen:
λ= 0,039W/mK
Összehasonlításul néhány anyag hővezetési tényezője:
Tégla
λ=0,38-0,52W/mK
Vakolat
λ=0,79W/mK
Üveggyapot
λ=0,046W/mK
Parafa
λ=0,041W/mK
Ma a szigetelő anyagoknál és egyéb építőanyagoknál (például ablakoknál, ajtóknál) gyakran a hő átbocsátási tényezőt adják meg, amit régebben „k”-val jelöltek, napjainkban pedig „U” értékként adják meg. A hő átbocsátási tényező abban különbözik a hővezetési tényezőtől, hogy nem egységnyi keresztmetszeten, hanem egységnyi felületen átáramló hőmennyiséget
jelöl, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérséklet különbség hatására. Jele: U, mértékegysége [W/m²K)
A cellulóz alapú hőszigetelő anyag hő átbocsátási tényezője alacsony érték, ezért nagyon jó a hőszigetelő képessége a téli hideg ellen:
k vagy U értéke= 0,39W/m²K
Hőfokcsillapítás (fáziseltolódás)
A hőfokcsillapítás órában kifejezve adja meg azt az időtartamot, amikor a külső sugárzó hő hatása eléri a belső teret.
Minél nagyobb a hőfokcsillapítás (fáziseltolódás), annál később kezd a belső tér felmelegedni.
Jól látszik, hogy a cellulóz szigetelőanyag hőfokcsillapítása közel nyolcszorosa a kőzetgyapoténak, tehát a nyári forróságban ennyivel lassabban melegszik át a cellulózzal szigetelt tetőtér, épület. Ez nyáron fontos a meleg elleni védelem szempontjából!
A hőfokcsillapítás a hő-kapacitással (fajhő) van szoros kapcsolatban, ami anyagi állandó, és megadja, hogy mennyi hőt (Q) kell közölni a rendszerrel, hogy hőmérséklete (T) egy kelvinnel emelkedjék. Jele: C, mértékegysége: J/K. Igazából ezen múlik, hogy milyen lesz a hőfokcsillapítása (fáziseltolódás).
A cellulóz alapú hőszigetelő hő-kapacitása magas érték, ezért nagyon jó a hőfokcsillapítása (fáziseltolódás) a nyári meleg idején:
C=1944 J/kgK
Összehasonlításul néhány anyag hő-kapacitása (fajhő):
Tégla
C=840 J/kgK
Vakolat
C=800 J/kgK
Üveggyapot
C=660 J/kgK
Parafa
C=1880 J/kgK
Páraáteresztés
A lakótérben keletkező pára elvezetése fontos feladat a komfortos klíma szempontjából és a hideg felületeken, sarkokban való páralecsapódás elkerülése érdekében!
Meglepő, de egy négyfős háztartás esetében körülbelül napi öt liter vízgőz kerül a levegőbe, ami a főzésből, fürdésből, mosásból adódik. Továbbá nem elhanyagolható tényező az emberi szervezet páraleadása sem. Az emberi légzés során is egy-két liter vízgőz kerül naponta a ház légterébe. Ezt a párát nem szabad bezárni a lakótérbe, hanem gondoskodni kell az elvezetéséről!
Alapvetően kétféle irányban tud távozni a lakótérből a pára. Vagy rendszeres szellőztetéssel, vagy olyan épületszerkezeten keresztül, ami képes átereszteni a lakótér felől érkező párát a külvilág felé.
A cellulóz hőszigetelő képes arra, hogy áteressze ezt a párát, így a vályoghoz hasonlóan kellemes klímát alakítson ki a lakóhelyiségekben.
A hagyományos szálas szigeteléseket párazáró fóliával meg kell védeni a párától, mert az elemi szálakon vízcsepp formájában kicsapódó vízgőztől annyira megnő az ásványi gyapot sűrűsége, hogy a saját súlyától összeroskad, és elveszíti szigetelőképességének nagy részét.
A cellulóz hőszigetelő tudja kezelni a levegő páratartalmát, fel tudja venni és le tudja adni anélkül, hogy a szigetelőképessége csökkenne! Így lehetséges olyan rétegrendek kialakítása párafékező és páraáteresztő fóliák segítségével, akár födém, akár tetősík vagy könnyűszerkezetes fal esetén, ami átereszti a párát a lakótér felől a külvilág felé. Ez a páraáteresztő képesség a lakótér felől nézve kifelé egyre nagyobb kell, hogy legyen!
A páraáteresztéssel kapcsolatban két fizikai fogalmat vizsgáljunk meg.
Páradiffúziós ellenállási érték, jele: μ
A μ páradiffúziós ellenállási érték egy anyag páradiffúzióval szembeni ellenállásának mértékét adja meg a levegőéhez viszonyítva. Minél közelebb van ez az érték az 1-hez, annál inkább képes az adott anyag a pára áteresztésére. A levegő esetén, μ=1. A cellulóz hőszigetelő anyag páradiffúziós ellenállása kicsi, tehát képes a párát átereszteni:
μ=1
Páradiffúziós képesség, jele „sd”, mértékegysége [m]
Az „sd” páradiffúziós képesség, egy építőanyag páradiffúzióval szembeni ellenállásának nagysága, az ellenállással egyenértékű levegőréteg vastagsága, méterben kifejezve. A légtechnikai fóliák egyik fontos tulajdonsága, ami alapján megkülönböztetünk:
· Páraáteresztő fóliát: sd < 0,5m
· Párafékező fóliát: 3m > sd > 8m
· Párazáró fóliát: sd > 10m
A „lélegző”, vagyis páraáteresztő rétegrendek esetében a fő szabály, hogy a lakótérben keletkező párát kifelé úgy lehet vezetni, hogy a páraáteresztő képesség a lakótér felől nézve kifelé egyre nagyobb, az „sd” érték pedig egyre kisebb legyen! Ez a gyakorlatban a belső oldalon párafékező fóliát, a külső oldalon pedig páraáteresztő, vagy úgynevezett „lélegző” fóliát jelent.
A cellulóz alapú, öko hőszigetelő rendszerrel olyan, páraáteresztő rétegrendek alakíthatók ki, amelyek biztosítják a komfortos klímát a lakótérben, megőrizve a nagyon jó hőszigetelő képességet!