A cellulóz a létezõ legrégebbi szigetelõanyagunk. Okos – a természettel összhangban élõ, azt megfigyelõ és a természettõl ellesett praktikákat közvetlen környezetében is alkalmazó – elõdeink évszázadok óta számos formáját használták; ilyen volt például a gyapot, a szalma, a nád, a fûrészpor, az újságpapír, a kender vagy épp a kukoricacsutka. A modern cellulóz szigetelés az 1950-es évek végén született meg az Egyesült Államokban, ahol használt újságpapírt daráltak össze, portalanították, majd tûzállóságot biztosító anyaggal vegyítették. Ez a fajta hõszigetelési forma az 1970-es években terjedt el igazán; ma már többek közt Svájcban, Kanadában, Ausztráliában és a Skandináv országokban is a házak nagy részét ezzel a technológiával szigetelik.
Környezetvédelmi oldalról nézve igen nagy jelentõsége van a cellulóz szigetelés terjedésének, hiszen kiváló lehetõséget biztosít a papírhulladék hasznosítására, épületeink energiahatékonyságának javítására; mindezt természetes, egészségre ártalmatlan módon. Azon túl, hogy újrahasznosított anyagból készül, elõállításának energiaigénye csak töredéke a megszokott szigetelések elõállítási energiaszükségletének. Ráadásul a cellulóz szigetelés szinte maradéktalanul újrahasznosítható, és teljesen hulladékmentesen alkalmazható technológiával kerül végsõ felhasználási helyére. További nagy elõnye, hogy nem tartalmaz egészségre ártalmas anyagot, elektrosztatikusan és elektromosan semleges, nem bocsát ki mérgezõ gázokat, használata során nincs belélegezhetõ por.
Ma már egyaránt alkalmazzák könnyûszerkezetes házak falainak, födémjeinek szigetelésére, üreges gipszkarton falszerkezetek, tetõterek, és külsõ szerelt falburkoló lemezek alatti hõ- és hangszigetelésére; de ideális hagyományos kõépületek tetõszigetelésére, vagy régi parasztházak, salakfödémek újraszigetelésére is. A cellulóz szigetelés többféle módszerrel – laza betöltés, száraz vagy nedves befújás, felületre fújás – vihetõ fel az adott felületre, a bedolgozási technológia miatt garantáltan kitölti a legkisebb üregeket is. E hézagmentesség miatt mindenképp hõhídmentes lesz az épület szigetelése.
Elõnyös tulajdonságai közt megemlítendõ, hogy jobb hõ és hangszigetelõ, mint az üveg, vagy kõzetgyapot. A cellulóz szigetelés szükség esetén felveszi, majd újra leadja a nedvességet, vagyis szabályozza a belsõ tér páratartalmát; ráadásul teszi mindezt anélkül, hogy megváltozna a hõszigetelési értéke.
S, bár nem mintha mindez nem lenne elegendõ, a cellulóz szigetelés rendelkezik még egy hatalmas elõnnyel. A hõszigetelés szó említésekor rögtön a hideg elleni védelem jut az emberek eszébe. Az épületeknek azonban nemcsak a téli hónapokban kell biztosítaniuk a kellemes klímát, hanem ugyanolyan fontos a nyári hõség elleni védelem is – ami, tegyük hozzá, nem jön rosszul a mostanában egyre többször hõségriadóval cifrázott, forró nyarak idején.
Ilyenkor mutatkozik meg a cellulóz hõszigetelõ anyagok nagy elõnye. Míg a hideg elleni hõszigetelés legfontosabb mérõszáma a hõ-átbocsátási tényezõ (ún. „k” érték), addig a meleg elleni hõszigetelés hatékonyságát a fáziseltolódás mértéke jellemzi. A fáziseltolódás értéke órában adja meg, hogy mennyi késéssel ér a nyári forróság egy épületrész külsejébõl a belsõ lakótérbe. A fáziseltolódás annál nagyobb, minél magasabb a beépített szigetelõanyag hõkapacitása. A nyári meleg hõszigetelés fõ célja, hogy a tetõn és a falakon keresztüli hõhatást úgy elnyújtsuk, hogy a napi legmagasabb hõmérséklet akkor érje el a lakrészt, amikor a külsõ hõmérséklet már annyira alacsony, hogy a felületek sugárzó hõjét szellõztetéssel ellensúlyozni tudjuk. Ha összehasonlítjuk néhány szigetelõanyag fáziseltolódás értékét – cellulóz: 4,6 óra; üveggyapot: 0,9 óra; kõzetgyapot: 0,6 óra – akkor a cellulóz ismét csak viszi a pálmát.
A számos elõnyös tulajdonság hallatán nem csoda hát, hogy az utóbbi idõben egyre nagyobb fellendülést mutat a cellulóz szigetelés iránt érdeklõdõk és azt felhasználók száma; valamint az energiaszámlán szereplõ összeget elégedett arckifejezéssel szemlélõ – egyben cellulóz szigetelését jó döntésnek elkönyvelõ – épülettulajdonosok aránya.