Hővezető képesség

Hővezetési tényező (λ) az anyag lényeges belső tulajdonságára, a hővezető képességére vonatkozik.

Hőátadás során bizonyos sebességgel hő halad át az anyagon. A haladási sebesség magától az anyag atom összetételétől függ: bizonyos anyagon gyorsan keresztülmegy a hő, más anyag esetén a hő mozgás nagyon lassan megy végbe.

A hő nagyon gyorsan terjed pl. fém kanál esetében, viszont nagyon lassan terjed egy hőszigetelt házban.

Ha két különböző hőmérsékletű tárgy kapcsolatba kerül egymással, a hőenergia cseréje zajlik. Ez a csere, az úgynevezett hővezetés, hatására a melegebb tárgy kihűl, és a hűvösebb tárgy felmelegedik.

Az anyag hővezető képessége a benne levő részecskék sebességét méri. Amikor különböző hőmérsékletű anyagok kerülnek egymással kapcsolatban, a gyorsabban mozgó részecskék ütköznek a lassabban mozgó részecskékkel, és az energia kiegyenlítődik. A gyorsabban mozgó részecskék energiát adnak le, és ezért lelassulnak, a lassabban mozgó részecskék felveszik az energiát, és így gyorsabbak lesznek. Ez a hőátadás addig folytatódik, míg minden anyag részecskéje azonos sebességgel nem mozog. Ez az egyensúlyi hőmérséklet a két anyag átlaghőmérséklete körül van.

A termikus áram egyenesen arányos a hővezetési tényezővel. Különböző anyagok különböző hővezetési tényezővel rendelkeznek. Magas együttható azt jelenti, hogy a hő gyorsan mozog, alacsony együttható esetén pedig lassan.

Hővezetési tényező, jele: λ (lambda) amely az anyag minőségétől függ. Azt mutatja, hogy 1 m²-nyi felületen (A), két egymással párhozamos, egymástól 1 m távolságban levő (L) anyagon másodpercenként mekkora hő (Q) vezetődik át, 1 K (1 ^oC) hőmérsékletkülönbség (ΔT) hatására.

Egyenlet formában ez a következőképpen néz ki:

Hővezetés = hő × távolság / (terület x hőmérsékleti gradiens)

λ = Q × L / (A × ΔT)

Páraszabályozás:

A cellulóz szigetelés különlegessége, hogy hõszigetelési értékének csökkenése nélkül képes nedvesség felvételére, majd annak leadására. Ezzel a nedvességtároló és leadóképességgel a belsõ tér páramennyiségét szabályozza. Felújításnál vagy kiszellõztetés nélküli tetõtér-szigetelésnél nedvességtárolóként mûködik. A szálas szigeteléseknél megszokottakkal ellentétben ez kiegészül még egy jó párafékezõ és szélzáró tulajdonsággal, amely a szerelt építési módnál jól kihasználható. Összefoglalva elmondható, hogy a cellulóz szigetelés korszerû befújási technológiával a legmagasabb helyiségklíma igényeket úgy elégíti ki, hogy egyben energiatakarékos és természetes is.

Nem csak rossz időben szükséges a szigetelés!

Manapság már egyre kevesebb ember számára jelent újdonságot, hogy az utólagos hőszigetelés igénybevételével jelentős pénzösszegeket lehet megtakarítani a téli hónapok alatt, akár egy régi építésű házban lakva is. Azonban az már sokkal kevésbé elterjedt nézet, hogy bizony a tavaszi, nyári hónapokban is jól jön a szigetelés!

Nézzük meg, miért!

Az utólagos hőszigetelés pozitív hatása azokban az otthonokban, ahol légkondicionálót használnak, roppant jelentős lehet. Míg a szigetelés télen bent tartja a meleget és kint a hideget, addig ez a nyári hőség alatt megfordul, és szintén a számla összegének csökkenéséhez vezethet, csak ezúttal a klímát működtető áram kapcsán. De még akkor is érezhető a szigetelés előnye, ha nincs légkondicionálónk, hiszen ebben az esetben is kisebb mértékben tud csak átmelegedni a lakás a falon és födémen keresztül, mint utólagos hőszigetelés nélkül.

Ön is szeretne jól járni? Akkor forduljon hozzánk, és mi segítünk Önnek megtalálni az ideális megoldást!

A cellulóz a létezõ legrégebbi szigetelõanyagunk. Okos – a természettel összhangban élõ, azt megfigyelõ és a természettõl ellesett praktikákat közvetlen környezetében is alkalmazó – elõdeink évszázadok óta számos formáját használták; ilyen volt például a gyapot, a szalma, a nád, a fûrészpor, az újságpapír, a kender vagy épp a kukoricacsutka. A modern cellulóz szigetelés az 1950-es évek végén született meg az Egyesült Államokban, ahol használt újságpapírt daráltak össze, portalanították, majd tûzállóságot biztosító anyaggal vegyítették. Ez a fajta hõszigetelési forma az 1970-es években terjedt el igazán; ma már többek közt Svájcban, Kanadában, Ausztráliában és a Skandináv országokban is a házak nagy részét ezzel a technológiával szigetelik.

Környezetvédelmi oldalról nézve igen nagy jelentõsége van a cellulóz szigetelés terjedésének, hiszen kiváló lehetõséget biztosít a papírhulladék hasznosítására, épületeink energiahatékonyságának javítására; mindezt természetes, egészségre ártalmatlan módon. Azon túl, hogy újrahasznosított anyagból készül, elõállításának energiaigénye csak töredéke a megszokott szigetelések elõállítási energiaszükségletének. Ráadásul a cellulóz szigetelés szinte maradéktalanul újrahasznosítható, és teljesen hulladékmentesen alkalmazható technológiával kerül végsõ felhasználási helyére. További nagy elõnye, hogy nem tartalmaz egészségre ártalmas anyagot, elektrosztatikusan és elektromosan semleges, nem bocsát ki mérgezõ gázokat, használata során nincs belélegezhetõ por.

Ma már egyaránt alkalmazzák könnyûszerkezetes házak falainak, födémjeinek szigetelésére, üreges gipszkarton falszerkezetek, tetõterek, és külsõ szerelt falburkoló lemezek alatti hõ- és hangszigetelésére; de ideális hagyományos kõépületek tetõszigetelésére, vagy régi parasztházak, salakfödémek újraszigetelésére is. A cellulóz szigetelés többféle módszerrel – laza betöltés, száraz vagy nedves befújás, felületre fújás – vihetõ fel az adott felületre, a bedolgozási technológia miatt garantáltan kitölti a legkisebb üregeket is. E hézagmentesség miatt mindenképp hõhídmentes lesz az épület szigetelése.

Elõnyös tulajdonságai közt megemlítendõ, hogy jobb hõ és hangszigetelõ, mint az üveg, vagy kõzetgyapot. A cellulóz szigetelés szükség esetén felveszi, majd újra leadja a nedvességet, vagyis szabályozza a belsõ tér páratartalmát; ráadásul teszi mindezt anélkül, hogy megváltozna a hõszigetelési értéke.

S, bár nem mintha mindez nem lenne elegendõ, a cellulóz szigetelés rendelkezik még egy hatalmas elõnnyel. A hõszigetelés szó említésekor rögtön a hideg elleni védelem jut az emberek eszébe. Az épületeknek azonban nemcsak a téli hónapokban kell biztosítaniuk a kellemes klímát, hanem ugyanolyan fontos a nyári hõség elleni védelem is – ami, tegyük hozzá, nem jön rosszul a mostanában egyre többször hõségriadóval cifrázott, forró nyarak idején.

Ilyenkor mutatkozik meg a cellulóz hõszigetelõ anyagok nagy elõnye. Míg a hideg elleni hõszigetelés legfontosabb mérõszáma a hõ-átbocsátási tényezõ (ún. „k” érték), addig a meleg elleni hõszigetelés hatékonyságát a fáziseltolódás mértéke jellemzi. A fáziseltolódás értéke órában adja meg, hogy mennyi késéssel ér a nyári forróság egy épületrész külsejébõl a belsõ lakótérbe. A fáziseltolódás annál nagyobb, minél magasabb a beépített szigetelõanyag hõkapacitása. A nyári meleg hõszigetelés fõ célja, hogy a tetõn és a falakon keresztüli hõhatást úgy elnyújtsuk, hogy a napi legmagasabb hõmérséklet akkor érje el a lakrészt, amikor a külsõ hõmérséklet már annyira alacsony, hogy a felületek sugárzó hõjét szellõztetéssel ellensúlyozni tudjuk. Ha összehasonlítjuk néhány szigetelõanyag fáziseltolódás értékét – cellulóz: 4,6 óra; üveggyapot: 0,9 óra; kõzetgyapot: 0,6 óra – akkor a cellulóz ismét csak viszi a pálmát.

A számos elõnyös tulajdonság hallatán nem csoda hát, hogy az utóbbi idõben egyre nagyobb fellendülést mutat a cellulóz szigetelés iránt érdeklõdõk és azt felhasználók száma; valamint az energiaszámlán szereplõ összeget elégedett arckifejezéssel szemlélõ – egyben cellulóz szigetelését jó döntésnek elkönyvelõ – épülettulajdonosok aránya.

GAZDASÁGOS

15-30%-os energiamegtakarítás más technológiával szemben, köszönhetően a cellulóz kimagasló hőszigetelési értékeinek és a befújási technológiának.

Kiváló hõszigetelõ érték:

Nem csupán az alacsony hõvezetési képesség az, amellyel a cellulóz hõszigetelés kitûnik. A cellulóz hőszigetelés egyedülálló hőtároló kapacitással rendelkezik 1910 Kj.

Az nem kérdés, hogy megfelelő szigeteléssel minden épületnek rendelkeznie kell, hiszen ez a kellemes életvitel és mindennapok alapja. De hogyan válasszunk a különböző szigetelésfajták között? Az alábbiakban bemutatjuk a cellulóz szigetelés jótékony hatásait!

Ha cellulóz hőszigetelést alkalmazunk otthonunkban, biztosak lehetünk abban, hogy óvjuk a természetet, hiszen a cellulóz zöld: nagy részben ugyanis újrahasznosított újságpapírból készül, mentes mindenféle káros anyagtól, szárai pedig nem mérgezőek a természetes adalékoknak köszönhetően. Használatával garantáltan alacsonyabb összeget fogunk látni a számlákon, hiszen a cellulóz hőszigetelés energiatakarékos.

Jó kitöltőképességgel rendelkezik, mert még a legkisebb üregekbe is befújható, tetőszigetelésnél vagy falak szigetelésénél egyaránt alkalmazható. Használat előtt vágni sem kell, ezért beépítése nem eredményez hulladékot, ami ugyancsak előnyös környezetünkre nézve. Valamint, mivel fújható hőszigetelésről van szó, ezért a lakás átépítésekor kiszedhető, újra felhasználható.

Ha költséghatékony, természetet is óvó opciót választana otthona szigetelése során, döntsön a cellulóz szigetelés mellett!

2018. január 1-től az eddigieknél sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak a lakóépületek hőszigetelésére. Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett „U érték”. A szigorodó szabályozás a hőveszteséget hivatott csökkenteni a falakon 47%-kal, lapostetőkön 32%-kal, padlókon pedig 40%-kal a korábbi előírásokhoz képest.

A 2018-ban használatba vett családi házakra a ma érvényben lévő szabványoknál nagyjából 40%-kal szigorúbb előírások fognak vonatkozni, vagyis a falakat, nyílászárókat, födémeket már most a 2018-tól életbe lépő energetikai követelmények szerint kell terveznünk és kiviteleznünk.